Hongrie
Hongrie

Lois hongroises diverses

(Dispositions linguistiques)
 

1) Loi LXV sur l'administration locale (1990)
2) Loi LXIV sur l’élection des représentants des collectivités locales et des maires (1990)
3) Loi VL sur la citoyenneté hongroise (1993)
4) Loi CX sur la défense nationale (1993)
5) Loi LXXIX sur l'instruction publique (1993)
6) Loi XLIII sur les conditions d’emploi des membres professionnels des forces armées (1996)
7) Loi XLIV sur les conditions de service des conscrits (1996)
8) Loi CXL sur les institutions muséales, l'offre de bibliothčques publiques et de l’éducation du public en général (1997)
9) Loi II sur le cinéma (2004)
10) Loi V sur la publicité des sociétés, les procédures judiciaires et la liquidation des sociétés (2006)
11) Loi CLXXXV sur les services de médias et la communication de masse (2010)
12) Loi I sur la procédure d’état civil (2010)
13) Loi CIV sur la liberté de la presse et les rčgles fondamentales du contenu des médias (2010)
14) Loi L sur l’élection des représentants des collectivités locales et des maires (2010)
15) Loi CXC sur l'instruction publique nationale (2011)
16) Loi CXCIX sur les fonctionnaires (2011)
17) Loi XXXVI sur l'Assemblée nationale (2012)
18) Loi XXXVI sur la procédure électorale (2013)
19) Code hongrois de la publicité (2015)
20) Loi CXXV sur l'administration publique (2018)
21)
Rčglement d'organisation et de fonctionnement du Bureau du Parlement (2022)

1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők
és polgármesterek választásáról

48. cikk

1) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme érdekében a törvény rendelkezéseit e fejezetben szabályozott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jelöltnek ajánlott személy e minőségét az ajánlóív megnyitásakor bejelenti és azt a szavazólapon fel kell tüntetni. A jelölt kívánságára a szavazólapon nevét anyanyelvén is fel kell tüntetni. A jelöltet állító, illetőleg listát indító nemzeti és etnikai kisebbségi szervezet, vagy a nemzeti és etnikai kisebbség nevét a szavazólapon a nemzeti és etnikai kisebbség anyanyelvén is fel kell tüntetni.

3) A választási kampány utolsó napján a Magyar Rádió és a Magyar Televízió, valamint a helyi stúdiók a választási összefoglalók mellett külön műsoridőt biztosítanak a nemzeti és etnikai kisebbségek jelöltjeinek.

Loi LXIV de 1990 sur l’élection des représentants
des collectivités locales et des maires

Article 48

1)
Afin de protéger les droits des minorités nationales et ethniques, les dispositions de la loi sont appliquées avec les dérogations et ajouts prévus au présent chapitre.

2) La personne recommandée en tant que candidat d'une minorité nationale et ethnique doit annoncer cette candidature au moment de l'ouverture du formulaire de recommandation et cela doit ętre indiqué sur le bulletin de vote.  Ŕ la demande du candidat, son nom doit également ętre inscrit sur le bulletin de vote dans sa langue maternelle. Le nom de l'organisation de la minorité nationale et ethnique qui désigne un candidat ou présente une liste, ou de la minorité nationale et ethnique, doit également ętre inscrit sur le bulletin de vote dans la langue maternelle de la minorité nationale et ethnique.

3) Le dernier jour de la campagne électorale, la radio et la télévision hongroises, ainsi que les studios locaux, offrent un temps d’antenne spécial aux candidats issus des minorités nationales et ethniques en plus des résumés électoraux.

 

1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról

2. cikk

1) Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki az Alaptörvény vagy e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg.

2) Azt a magyar állampolgárt, aki egyidejűleg más államnak is állampolgára - ha törvény másként nem rendelkezik -, a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni.

3. cikk

1) A magyar állampolgárság Alaptörvény G) cikk (1) bekezdése szerinti keletkezése megállapítása tekintetében a Polgári Törvénykönyvnek a leszármazásra, illetve az apai és az anyai jogállásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha magyar állampolgár és a gyermek közötti leszármazáson alapuló egyenes ági rokoni kapcsolat a gyermek születését követően jön létre.

3) Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni:

a) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon született gyermekét,

b) az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket.

4. cikk

1) Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:

a) a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott;

b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;

c) megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított;

d)  honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti;

e)  igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.

2) Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőző három éven át folyamatosan Magyarországon lakott, és az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, ha

a) magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg,

b) kiskorú gyermeke magyar állampolgár,

c) magyar állampolgár fogadta örökbe és nagykorú,

d) magyar hatóság menekültként elismerte vagy

e) hontalan.

2a) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén kérelemre kedvezményesen honosítható az a kiskorú nem magyar állampolgár, akit magyar állampolgár fogadott örökbe.

3) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja.

3a) Kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki

c) magyar nyelvtudását igazolja.

8) A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvőképtelen személyek esetében.

Loi VL de 1993 sur la citoyenneté hongroise

Article 2

1) Un citoyen hongrois est un individu qui est un citoyen hongrois au moment de l'entrée en vigueur de la présente loi, et un individu qui devient un citoyen hongrois en vertu de la Loi fondamentale ou de la présente loi, ou acquiert la citoyenneté hongroise sur la base de la présente loi, jusqu'ŕ ce que cesse sa citoyenneté.

2) Un citoyen hongrois qui est également citoyen d'un autre État en męme temps, ŕ moins que la loi n'en dispose autrement, doit ętre considéré comme un citoyen hongrois du point de vue de l'application de la loi hongroise.

Article 3

1) Les dispositions du Code civil concernant la filiation et le statut juridique paternel et maternel sont appliquées pour déterminer l'origine de la citoyenneté hongroise conformément au paragraphe 1 de l'article G de la Loi fondamentale.

2) La citoyenneté hongroise d'un enfant né d'un citoyen non hongrois est acquise rétroactivement ŕ la date de naissance, si une filiation directe entre un citoyen hongrois et l'enfant est établie aprčs la naissance de l'enfant.

3) Jusqu'ŕ preuve du contraire sont considérés comme citoyens hongrois :

a) un enfant né en Hongrie de parents apatrides résidant en Hongrie;

b) un enfant de parents inconnus trouvé en Hongrie.

Article 4

1) Un citoyen non hongrois peut ętre naturalisé sur demande:

a) s'il a résidé de maničre continue en Hongrie pendant huit ans avant de soumettre la demande ;

b) selon la loi hongroise, s'il n'a pas de casier judiciaire et aucune procédure pénale n'est en cours contre lui devant un tribunal hongrois au moment oů la demande est examinée ;

c) si ses moyens de subsistance et son logement sont assurés en Hongrie ;

d) si sa naturalisation ne porte pas atteinte ŕ la sécurité publique et ŕ la sécurité nationale de la Hongrie ;

e) s'il prouve qu'il a réussi un examen portant sur les connaissances constitutionnelles de base en hongrois ou qu'il en est dispensé par la loi.

2) Un citoyen non hongrois qui a résidé de maničre continue en Hongrie pendant les trois années précédant le dépôt de sa demande et qui remplit les conditions énoncées aux points b) ŕ e) du paragraphe 1 peut ętre naturalisé ŕ un rabais:

a) s'il a été marié ŕ un citoyen hongrois pendant au moins trois ans, ou le mariage a pris fin avec le décčs du conjoint;

b) si son enfant mineur est citoyen hongrois;

c) s'il est adopté par un citoyen hongrois et majeur;

d) s'il a été reconnu comme réfugié par les autorités hongroises;

e) s'il est apatride.

2a) Si les conditions spécifiées aux alinéas b) et d) du paragraphe 1 sont satisfaites, un mineur non hongrois qui a été adopté par un citoyen hongrois peut ętre naturalisé moyennement un tarif réduit sur demande.

3) Si les conditions spécifiées aux alinéas b) et d) du paragraphe 1 sont satisfaites, un citoyen non hongrois dont l'ancętre était un citoyen hongrois ou dont l'ascendance est vraisemblablement hongroise et qui peut prouver sa connaissance de la langue hongroise, peuvent ętre naturalisés ŕ un tarif réduit.

3a) Un citoyen non hongrois qui:

c) prouve sa connaissance de la langue hongroise.

8) La preuve des compétences linguistiques en hongrois peut ętre supprimée dans le cas des personnes inaptes.

2004. évi II. törvény a mozgóképről

21/A. ciqq

1) A filmterjesztő a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően kérelmezi a besorolást a Hatóságnál. A kérelem tartalmazza

a) a filmterjesztő által terjeszteni kívánt filmalkotás
aa) magyar és eredeti nyelvű címét,

3) Idegen nyelven készült filmalkotás esetén, ha a filmalkotásból szinkronizált vagy feliratos változat nem áll rendelkezésre, be kell nyújtani a filmalkotás magyar nyelvű dialóglistáját is.

26/A. cikk

1) A filmelőállító vagy filmterjesztő a terjesztés megkezdésének tervezett időpontja előtt legalább 45 nappal kérheti a Hatóságtól a terjeszteni kívánt filmalkotás „art” filmalkotássá minősítését. A kérelemnek tartalmaznia kell a filmalkotás címét, előállítójának, producerének, rendezőjének, forgatókönyvírójának, zeneszerzőjének, operatőrének, főszereplőinek nevét.

2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtani a filmalkotás egy megtekintésre alkalmas példányát. Idegen nyelvű filmalkotás esetén, ha a filmalkotásból magyar nyelven szinkronizált vagy magyar feliratos változat nem áll rendelkezésre, be kell nyújtani a filmalkotás magyar nyelvű dialóglistáját is.

Loi II sur le cinéma (2004)

Article 21/A

1)  Le distributeur du film doit demander ŕ l’Autorité de classification au moins 30 jours avant la date prévue de début de la distribution. La demande contient:

a) l’śuvre cinématographique devant ętre distribuée par le distributeur;
aa) l'adresse en hongrois et dans sa langue d’origine;

3) Dans le cas d’une śuvre cinématographique réalisée dans une langue étrangčre, si une version doublée ou sous-titrée de l’śuvre cinématographique n’est pas disponible, une liste des dialogues en hongrois de l’śuvre cinématographique doit également ętre soumise.

Article 26/A

1) Au moins 45 jours avant le début prévu de la distribution, le producteur ou le distributeur de films peut demander ŕ l'Autorité de classification que le film ŕ distribuer soit classé comme «film d'art». La candidature doit inclure le titre du film, les noms de son créateur, son producteur, son réalisateur, son scénariste, son compositeur, son directeur de la photographie et ceux des acteurs principaux.

2) Une copie visible du film doit ętre soumise en męme temps que la demande spécifiée au paragraphe 1. Dans le cas de films en langue étrangčre, s'il n'existe pas de version du film doublée ou sous-titrée en hongrois, la liste des dialogues hongrois du film doit également ętre soumise.

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

3. cikk

1) A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia.

2) A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.

3) A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll.

4) A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől, illetve a 6. § (3) bekezdése szerint lefoglalt elnevezéstől - a cégforma különbözőségén túlmenően is - egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami - különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően - megtévesztő.

5) A cégnévnek - a (4) bekezdésen túlmenően - egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől.

6) A cég elnevezésében nem szerepelhet

a) olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy

b) olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.

4. cikk

1) A cégnévben szerepelhet a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve a 3. § (4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával.

2) A cégnévben a cég nonprofit jellegét a cégforma megjelölése előtt fel kell tüntetni, a közhasznú szervezeti minőség pedig feltüntethető.

3) A cégnévben az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik, továbbá akkor, ha a cég által ellátott kiemelten fontos közfeladat ellátására tekintettel a Kormány nyilvános határozatában erre engedélyt ad. A kormányhatározat visszavonásával az engedély érvényét veszti.

4) Külföldi cég magyarországi fióktelepe, külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint európai gazdasági egyesülés telephelye esetén a külföldi vállalkozás nevét a cégnévben meg kell jelölni.

5) A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni.

25. cikk

1)  A cégjegyzék szükség szerint, valamennyi cég esetében tartalmazza

a) a cég rövidített nevét,

b) a cég - magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését,

Loi V de 2006 sur la publicité des sociétés, les procédures judiciaires
et la liquidation des sociétés

Article 3

1) La raison sociale doit comporter le nom de la forme sociale choisie et au moins le mot-clé.

2) Le mot-clé permet d’identifier l’entreprise et de la distinguer des autres entreprises ayant des activités identiques ou similaires. Le mot-clé doit ętre en premier lieu dans le nom de l’entreprise. En plus du mot-clé, seuls les mots hongrois peuvent ętre utilisés dans le nom de l’entreprise, conformément aux rčgles de l’orthographe hongroise. Les abréviations dans le nom de l’entreprise ne sont possibles que dans le cas du mot-clé ou lors de la définition de la forme de la société.

3) Le nom abrégé de la société est composé du premier mot et d'une indication de la forme de la société.

4) Le nom de la société (nom abrégé) doit clairement différer du nom d'une autre société enregistrée sur le territoire du pays, ou du nom réservé conformément ŕ l'article 6.3 — au-delŕ de la différence dans la forme de la société — et ne doivent pas donner une apparence trompeuse — notamment en ce qui concerne l'étendue des activités de la société et la forme de société choisie.

5) Le nom de l'entreprise — en plus du paragraphe 4 — doit ętre clairement différent des noms officiels et familiers des autorités publiques et des organismes administratifs.

6) Ne peuvent ne pas figurer dans le nom de la société:

a) le nom d’une personne qui a joué un rôle de premier plan dans l’établissement, l’édification ou le maintien de régimes politiques autoritaires au XXe sičcle: ou

b) un terme ou le nom d’une organisation directement liée au systčme politique autoritaire du XXe sičcle.

Article 4

1) Le nom du propriétaire de l'entreprise ou des membres de l'entreprise peut ętre inclus dans le nom de l'entreprise avec l'application appropriée de l'article 3 4.

2) Dans le nom de la société, le caractčre non lucratif de la société doit ętre indiqué avant d'indiquer la forme de la société, et la qualité d'organisation d'utilité publique peut ętre indiquée.

3) Les termes « État » ou « national » ne peuvent apparaître dans le nom de la société que si l’État exerce une influence majoritaire dans l’entreprise directement ou par l’intermédiaire de ses organisations au sens du Code civil, ou si la société appartient ŕ l’État permanent au sens d’une loi spéciale, et si, en ce qui concerne l’exécution d’une mission publique particuličrement importante accomplie par la société, le gouvernement donne l’autorisation de le faire dans une décision publique. Avec la révocation d’une décision gouvernementale, la licence cesse d’ętre valide.

4) Dans le cas d'une succursale d'une société étrangčre en Hongrie, d'une représentation commerciale directe d'étrangers en Hongrie et du sičge d'une association économique européenne, le nom de la société étrangčre doit ętre indiqué dans la raison sociale.

5) Le nom d'une personnalité éminente de l'histoire peut ętre inclus dans le nom de l'entreprise avec l'autorisation du Centre de recherche en sciences humaines, et un nom dans lequel quelqu'un d'autre a un rapport juridique ne peut ętre inclus dans le nom de l'entreprise qu'avec le consentement du titulaire de ce droit.

Article 25

1) Le registre du commerce contient, le cas échéant, pour chaque société.:

a) le nom abrégé de la société;

b) le nom de la société dans une langue étrangčre correspondant au nom en hongrois,

2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról

151 cikk

A tanulmányi jellegű támogatások

1)
A kormánytisztviselő számára szellemi fejlődéséhez, a munkájának minél magasabb színvonalon történő ellátásához szükséges ismertek megszerzéséhez, illetve bővítéséhez nyújtható támogatások:

a) ösztöndíj,
b) képzési, továbbképzési támogatás,
c) nyelvtanulási támogatás.

153 cikk

A képzés támogatása és a kormánytisztviselő tájékoztatása

1)
A kormánytisztviselő a képzéshez, továbbképzéshez, nyelvtanuláshoz a 151. § alapján nyújtott támogatásra jogosult a szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt is.

2) A kormánytisztviselő jogosult a szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt a közszolgálat egészét és a kormányzati igazgatási szervet érintő változásokkal kapcsolatos rendszeres - elektronikus formában történő - tájékoztatásra.

Loi CXXV de 2018 sur l'administration publique

Article 151

Bourses d'études

1) Des subventions peuvent ętre accordées ŕ un fonctionnaire du gouvernement pour acquérir et approfondir les connaissances nécessaires ŕ son développement intellectuel et ŕ l'exécution de son travail au plus haut niveau possible :

a) une bourse d'étude;
b) un soutien ŕ la formation et ŕ la formation continue;
c) un soutien ŕ l'apprentissage des langues.

Article 153

Soutien ŕ la formation et ŕ l'information d'un fonctionnaire

1) Un fonctionnaire a droit ŕ une aide ŕ la formation, au perfectionnement et ŕ l'apprentissage des langues en vertu de l'article 151, męme pendant un congé de maternité ou un congé sans solde pris pour s'occuper d'un enfant.

2) Pendant un congé de maternité ou un congé sans solde pris dans le but de s'occuper d'un enfant, un fonctionnaire de l'État a le droit de recevoir des informations électroniques réguličres sur les changements affectant l'ensemble de la fonction publique et l'organisme administratif de l'État.

2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról

307/F. cikk

1) A nemzetiségi jelöltként indulni szándékozó választópolgárnak az ajánlóív igénylésekor arról is nyilatkoznia kell, hogy

a) a nemzetiség képviseletét vállalja,

b) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.

2) A választási iroda a jelöltek nyilvántartásában ellenőrzi, hogy az ajánlóívet igénylő, nemzetiségi jelöltként indulni szándékozó választópolgár a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, továbbá a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt más nemzetiség nemzetiségi jelöltje.

3) A nemzetiségi jelöltként indulni szándékozó választópolgár ajánlóívén fel kell tüntetni, hogy melyik nemzetiség képviseletét vállalja.

309. cikkl

1) * A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazás napja előtti hatvankilencedik napon, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára tűzi ki.

2) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a helyi választási bizottság, a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a területi választási bizottság, az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki.

317. cikk

1) A jelöltnek az ajánlóív igénylésekor arról is nyilatkoznia kell, hogy

a) a nemzetiség képviseletét vállalja és

b) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.

321. cikk

1) Külön szavazólap szolgál a települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat megválasztására.

2) A szavazólap tartalmazza a nemzetiség megnevezését is.

Loi XXXVI de 2013 sur la procédure électorale

Article 307/F

1) Lors de la demande du formulaire de recommandation, l'électeur qui a l'intention de se présenter comme candidat de nationalité doit également déclarer :

a) qu'il s'engage ŕ représenter la nationalité;

b) qu'il parle la langue de la communauté nationale et connaît sa culture et ses traditions.

2) Le bureau électoral vérifie dans le registre des candidats que l'électeur sollicitant une lettre de recommandation et entendant se présenter comme candidat d'une nationalité n'a pas été candidat pour une autre nationalité lors des deux précédentes élections générales des élus locaux et des maires ainsi que des représentants des administrations locales des nationalités, et au moment des élections intérimaires qui ont suivi.

3) Le formulaire de présentation d'un électeur ayant l'intention de se présenter comme candidat d'une nationalité doit indiquer la nationalité qu'il s'engage ŕ représenter.

Article 309

1) La Commission électorale nationale fixe l'élection générale des représentants des collectivités locales ethniques au plus tard le 69e jour avant le jour du scrutin, jour de l'élection générale des représentants des collectivités locales et des maires.

2) L'élection intérimaire des représentants municipaux des minorités ethniques est programmée par la Commission électorale locale; l'élection intérimaire des représentants des minorités ethniques locales est programmée par la commission électorale régionale et l'élection intérimaire des représentants nationaux des minorités ethniques est programmée par le Commission électorale nationale.

Article 317

1) Lors de la demande du formulaire de recommandation, le candidat doit également déclarer :

a) qu'il s'engage ŕ représenter la nationalité; et

b) qu'il parle la langue de la communauté nationale et connaît sa culture et ses traditions.

Article 321

1) Un bulletin de vote séparé est utilisé pour l'élection des collectivités locales, régionales et nationales ethniques autonomes.

2) Le bulletin de vote contient également le nom de la nationalité.

2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről

22. cikk

1) A nemzetiségeket képviselő bizottság a nemzetiségeket érintően az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely a törvényekben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, valamint az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja.

2)
A nemzetiségeket képviselő bizottság állást foglal a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolójáról, valamint az alapvető jogok biztosának éves beszámolójáról.

3)
A nemzetiségeket képviselő bizottság tagjai a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: szószóló).

4)
A nemzetiségeket képviselő bizottság elnevezésére, feladatkörének kiegészítésére, elnökének, alelnökének személyére a házelnök - a nemzetiségeket képviselő bizottság tagjai véleményének kikérésével - tesz javaslatot az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a nemzetiségeket képviselő bizottság elnevezéséről, elnökének, alelnökének személyéről az állandó bizottságok létrehozásával egyidejűleg határoz.

29. cikk

1) A szószólók jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz és az adott nemzetiség érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.

2)
A szószóló az Országgyűlés ülésén felszólalhat, ha a Házbizottság megítélése szerint a napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti. Rendkívüli ügyben a szószóló a napirendi pontok tárgyalását követően - a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott módon - felszólalhat. A szószóló az Országgyűlés ülésein szavazati joggal nem rendelkezik.

3)
A szószóló a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában szavazati joggal vesz részt, az állandó bizottságok ülésein - az állandó bizottság elnöke döntését követően, vagy ha a Házbizottság arról a (2) bekezdés szerinti döntése körében határoz - tanácskozási joggal vehet részt.

38/B cikk

1) Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság ülésén a tanácskozás nyelve a magyar.

2) A nemzetiséghez tartozó képviselő, a nemzetiségi képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló anyanyelvén is felszólalhat és irományt nyújthat be.

3) A (2) bekezdés szerinti felszólalási szándékot legkésőbb a felszólalással érintett ülésnapot vagy bizottsági ülést megelőző munkanapon 12 óráig - amennyiben az ülés napirendje az előzetes napirend tervezetéhez képest módosítással kerül elfogadásra, úgy a módosítással érintett napirend tekintetében annak megállapítását követően haladéktalanul - jelezni kell.

4) A (2) bekezdés szerinti iromány benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani annak hiteles magyar nyelvű fordítását is. Az irományok benyújtására vonatkozó alaki és tartalmi feltételeknek mind az anyanyelven, mind a magyar fordításban benyújtott irománynak meg kell felelnie. Az Országgyűlés eljárását a magyar nyelven benyújtott iromány alapján folytatja le.

5) Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság ülésén a (2) bekezdés szerinti felszólalás magyar nyelvre történő tolmácsolását - a (3) bekezdés szerinti határidőben tett jelzés esetén - az Országgyűlés Hivatala biztosítja.

38/C. cikk

1) A képviselő felszólalása során a magyar jelnyelvet használhatja.

2) Az Országgyűlés és - a képviselő kérelmére - az országgyűlési bizottság ülésén a magyar jelnyelvi tolmácsolást az Országgyűlés Hivatala biztosítja.

38/D. cikk

A 38/B. és 38/C. § rendelkezéseit az Országgyűlés e törvényben, valamint határozati házszabályban nevesített testületeinek ülése tekintetében is alkalmazni kell.

Loi XXXVI de 2012 sur l'Assemblée nationale

Article 22

1) La commission représentative des nationalités est l'organisme du Parlement qui initie, fait des propositions, commente et participe au contrôle des travaux du gouvernement en matičre de nationalité; elle exerce ses pouvoirs tels que définis dans les lois, les dispositions du Rčglement de la Chambre pour les résolutions et d’autres résolutions de l’Assemblée nationale.

2) La commission représentative des nationalités prend position sur le rapport du gouvernement sur la situation des nationalités, ainsi que sur le rapport annuel du Commissaire aux droits fondamentaux.

3) Les membres de la commission représentative des nationalités sont le représentant ayant obtenu un mandat sur la liste des nationalités et l'avocat des nationalités (ci-aprčs : l'avocat).

4) Le président de la Chambre aprčs avoir recueilli l'avis des membres de la Commission représentative des nationalités doit proposer ŕ l'Assemblée nationale le nom de la Commission représentative des nationalités, l'ajout de ses attributions et les noms de son président et vice-président. L'Assemblée nationale décide du nom de la Commission représentative des nationalités et de la personne de son président et de son vice-président en męme temps que sont constituées les commissions permanentes.

Article 29

1) Les droits et les obligations des avocats sont égaux; ils exercent leurs activités dans l'intéręt public et la nationalité donnée, ŕ cet égard ils ne peuvent ętre révoqués.

2) L'avocat peut prendre la parole lors d'une séance du Parlement si, selon l'avis de la Commission de la Chambre, le point inscrit ŕ l'ordre du jour concerne les intéręts et les droits des nationalités. Dans un cas extraordinaire, l'avocat peut prendre la parole aprčs la discussion des points ŕ l'ordre du jour, selon la maničre spécifiée dans le rčglement intérieur. L'avocat n'a pas le droit de vote aux séances du Parlement.

3) L’avocat a le droit de participer aux travaux de la Commission représentative des nationalités et peut participer aux réunions des commissions permanentes avec le droit de délibérer sur décision du président de la commission permanente ou si la commission de la Chambre en décide dans le cadre de sa décision prise en vertu du paragraphe 2.

Article 38/B

1) Le hongrois est la langue des délibérations lors des assemblées du Parlement et des commissions parlementaires.

2) Le représentant appartenant ŕ une nationalité, le représentant d'une nationalité et l'avocat d'une nationalité peuvent également s'exprimer et déposer des documents dans leur langue maternelle.

3) L'intention de prendre la parole en vertu du paragraphe 2 doit ętre indiquée au plus tard ŕ 12 heures le jour ouvrable précédant le jour de la réunion ou de la réunion de la commission concernée par l'allocution  si l'ordre du jour de la réunion est adopté avec une modification par rapport sur le projet d'ordre du jour préliminaire, puis sur l'ordre du jour concerné par la modification  immédiatement aprčs son établissement.

4) Une traduction hongroise authentique doit ętre soumise en męme temps que le document en vertu du paragraphe 2 est soumis. Les conditions concernant la forme et le contenu pour la soumission des documents doivent ętre remplies ŕ la fois dans la langue maternelle et dans la traduction hongroise. Le Parlement mčne ses travaux sur la base du document soumis en hongrois.

5) Lors des réunions du Parlement et des commissions parlementaires, la traduction en hongrois des allocutions en vertu du paragraphe 2  en cas de notification dans le délai prévu au paragraphe 3  est assurée par le Bureau du Parlement.

Article 38/C

1) Le représentant d'une nationalité peut utiliser la langue des signes hongroise lors de son allocution.

2) L'interprétation en langue des signes hongroise est assurée par le Bureau du Parlement au moment des réunions du Parlement et ŕ la demande du représentant  de la commission parlementaire.

Article 38/D

Les dispositions des articles 38/B et 38/C s'appliquent également aux réunions des organismes de l'Assemblée nationale prévus dans la présente loi et dans le rčglement intérieur des résolutions.

1993. évi CX. törvény a honvédelemről

56.cikkl

2)
A katona - szolgálati jogállásától függően - a katonák jogállásáról szóló törvényben meghatározott korlátok között gyakorolhatja az alábbi alapvető jogokat:

a) a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot;
b) a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásának jogát;
c) a lelkiismereti és vallásszabadság jogát;
d) a szabad véleménynyilvánítás jogát;
g) az anyanyelv használatának és oktatásának jogát;
k) a művelődéshez való jogot;
l) a tudományos és a művészeti élet szabadságának, a tanszabadság és a tanítás szabadságának jogát.
 

Loi CX de 1993 sur la défense nationale

Article 56

2)
En fonction de son statut en service, un soldat peut exercer les droits fondamentaux suivants dans les limites fixées par la loi sur le statut militaire :

a) le droit ŕ la liberté et ŕ la sűreté de la personne;
b) la liberté de circulation et de résidence, y compris le droit de résider ou de quitter le pays;
c) le droit ŕ la liberté de conscience et de religion;
d) le droit ŕ la liberté d’expression;
g) le droit d’utiliser et d’enseigner sa langue maternelle;
k) le droit ŕ l’éducation;
l) le droit ŕ la liberté académique et artistique, ŕ la liberté académique et au droit d’enseigner.

1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú
tagjainak szolgálati viszonyáról

22. cikk

1) A hivatásos állomány tagja anyanyelvét szabadon használhatja.

2) A fegyveres szervek szolgálati és vezényleti nyelve a magyar.

Loi XLIII de 1996 sur les conditions d’emploi des membres professionnels des forces armées

Article 22

1) Tout membre du personnel professionnel est libre d’employer sa langue maternelle.

2) La langue de service et de commandement des forces armées est le hongrois.

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról

8.cikk

1)
A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: [...] az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az alapfokú oktatásról, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

12 cikk

5)
A helyi képviselők és polgármesterek általános választásán a nemzeti vagy etnikai kisebbség legtöbb szavazatot kapott jelöltje kisebbségének helyi szószólójává válik. Amennyiben nem tagja a képviselő-testületnek, annak ülésein tanácskozási joggal részt vehet. Egyéb jogosítványait a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szabályozza.

Loi LXV de 1990 sur l'administration locale

Article 8

1) La mission de l'administration locale en matičre de services publics locaux est notamment : [...] s'occuper de la maternelle, de l'éducation de base, des soins de santé et de l'aide sociale ; sécuriser l'espace communautaire ; soutenir des activités culturelles, scientifiques, artistiques, sportives ; assurer le respect des droits des minorités nationales et ethniques ; promouvoir les conditions sociales d'un mode de vie sain.

4) L'administration locale est tenu d'assurer l'approvisionnement en eau potable, l'enseignement primaire, les soins de santé et sociaux de base, l'éclairage public, l'entretien des voies publiques locales et du cimetičre public ; elle est tenue d'assurer le respect des droits des minorités nationales et ethniques.

Article 12

5) Lors de l'élection générale des élus locaux et des maires, le candidat de la minorité nationale ou ethnique qui obtient le plus de voix devient l'avocat local de la minorité. S’il n’est pas membre de l’organise de représentation, il peut participer ŕ ses réunions avec droit délibératif. Ses autres pouvoirs sont régis par la loi sur les droits des minorités nationales et ethniques.

1996. évi XLIV. törvény a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról

20. cikk

1) A hadköteles katona anyanyelvét szabadon használhatja.

2) A fegyveres erők szolgálati és vezényleti nyelve a magyar.

Loi XLIV de 1996 sur les conditions de service des conscrits

Article 20

1) Tout soldat conscrit peut utiliser librement sa langue maternelle.

2) La langue de service et de commandement des forces armées est le hongrois.

1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről

37/A. cikk

1)
Az e törvényben meghatározott, a kulturális javak védelmével összefüggő célok megvalósításának legfontosabb letéteményesei a muzeális intézmények.

8) A miniszter a működési engedély kiadására irányuló eljárás során a muzeális intézmény részére - a fenntartó erre irányuló külön kérelme esetén - nemzetiségi bázisintézmény címet adományoz, ha a muzeális intézmény

a) alapfeladatai körében szerepel a nemzetiségi feladatellátás, vagy

b) állományában a nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségre vonatkozó kulturális javak huszonöt százalékot elérő arányban találhatóak.

87/B. cikk

A hagyományőrzéssel és a néphagyomány gondozásával kapcsolatos állami feladatok a következők:

a) a magyar néphagyományok, a hazai népművészet és népi iparművészet, a népi kultúra elemeinek megőrzése, életben tartása és élővé tétele, visszajuttatása a jelen és a jövő kulturális közegébe,

b) a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence történetileg és szájhagyomány útján fennmaradt néphagyományának és népi iparművészeti hagyatékának felkutatása, értelmezése, rendszerezése, feldolgozása és hozzáférhetővé, élővé tétele, szolgáltatása, ennek érdekében közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása,

c) a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence néphagyományaira épülő művészeti tevékenység ellátása,

Loi CXL de 1997 sur les institutions muséales, l'offre de bibliothčques publiques et de l’éducation du public en général

Article 37/A

1)
Les institutions muséales sont les dépositaires les plus importants pour la réalisation des objectifs énoncés dans la présente loi en matičre de protection des biens culturels.

8) Au cours de la procédure de délivrance d’une licence d’exploitation, le ministre accorde ŕ l’institution muséale le titre d’institution de base de nationalité en cas de demande spéciale du responsable  si en tant qu'institution muséale

a) ses tâches fondamentales comprennent l’exécution de tâches liées ŕ la nationalité, ou

b) ses fonds contiennent une proportion de biens culturels dans la langue de nationalité ou en rapport avec la nationalité dans une proportion maximale de 25%.

Article 87/B

Les tâches de l’État liées ŕ la préservation des traditions et ŕ la protection des traditions populaires sont les suivantes :

a) préserver les traditions folkloriques hongroises, l'art populaire artisanale et l'art populaire, les éléments de la culture populaire, les maintenir vivants et les ramener dans le milieu culturel du présent et de l'avenir;

b) rechercher, interpréter, systématiser, traiter et rendre accessible, vivant et en service le patrimoine de la tradition populaire et de l'art populaire de la région de langue hongroise et du bassin des Carpates, lesquels ont survécu historiquement et ŕ travers la tradition orale et, ŕ cette fin, effectuer des tâches d'éducation publique et de missions de collecte publique;

c) réaliser des activités artistiques basées sur les traditions folkloriques de la région de langue hongroise et du bassin des Carpates.

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

3. cikk

1) E törvény rendelkezéseinek megfelelően a közoktatás szakmailag önálló nevelési intézményei az óvodák, nevelési-oktatási intézményei az iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló bizonyítvány kiadására jogosult iskolák, továbbá az alapfokú művészetoktatási intézmények és a kollégiumok.

2) Óvodát, iskolát, kollégiumot, pedagógiai szakszolgálatot, valamint pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézményt az állam, a helyi önkormányzat - a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényben meghatározottak szerint - a kisebbségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a gazdálkodó szervezet, az alapítvány, az egyesület és más jogi személy, továbbá természetes személy alapíthat és tarthat fenn.

3) Az állam az ingyenes és kötelező általános iskoláról az állami szervek és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenysége, illetve az állami, a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. E törvényben foglaltak szerint ingyenes az óvodai nevelés, a középiskolai, a szakmunkásképző iskolai, a szakiskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi ellátás, valamint az iskolai nevelést és oktatást kiegészítő szakszolgálatok igénybevétele is.

4. cikk

7) A közoktatásban fajhoz, nemhez, nemzethez, nemzeti vagy etnikai csoporthoz való tartozás, lelkiismereti, vallási vagy politikai meggyőződés, származás, vagyoni helyzet, valamint az iskolafenntartó jellege alapján tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés.

5. cikk

Az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás nyelve a magyar, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók anyanyelvükön, illetőleg anyanyelvükön és magyarul részesülhetnek óvodai nevelésben, valamint iskolai nevelésben és oktatásban. Az oktatás - részben vagy egészben - más nyelven is folyhat.

18. cikk

2) Ha a nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás kizárólag kisebbségi nyelven folyik, illetőleg a tanulók több mint fele két nyelven - kisebbségi nyelven és magyarul - tanul, vezetői megbízást az kaphat, aki beszéli a kisebbség nyelvét. Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni azt, aki a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozik.

Loi LXXIX de 1993 sur l'instruction publique

Article 3

1) Conformément aux dispositions de la présente loi, les établissements d'enseignement professionnel indépendants de l'enseignement public sont les jardins d'enfants, les établissements d'enseignement sont les écoles habilitées ŕ émettre des certificats attestant des diplômes et des qualifications professionnelles, ainsi que les établissements d'enseignement artistique élémentaire et les collčges.

2) Un jardin d’enfants, une école, un collčge, un service pédagogique et un service pédagogique professionnel peuvent ętre créés et gérés par l’État, par une administration locale telle que définie dans la Loi sur les droits des nationalités —, par l’autonomie de la minorité, par une personne morale ecclésiastique, par une organisation commerciale, par une fondation, par une association et toute autre personne morale, ainsi que par une personne physique.

3) L’État assure un enseignement primaire gratuit et obligatoire dans le cadre des activités d’entretien institutionnel des organismes de l’État et des collectivités locales, ainsi que dans l’accomplissement de ses tâches et de celles des collectivités locales. Conformément aux dispositions de la présente loi, l'enseignement préscolaire, l'enseignement secondaire, l'école de formation professionnelle, l'enseignement et la formation des écoles professionnelles, les services de garde en internat, ainsi que les services professionnels qui complčtent l'enseignement et la formation scolaires sont également gratuits.

Article 4

7) Dans l'enseignement public, toute forme de discrimination fondée sur la race, le sexe, la nation, l'appartenance ŕ un groupe national ou ethnique, la conscience, les convictions religieuses ou politiques, l'origine nationale, la situation financičre et la nature de l'autorité scolaire est interdite.

Article 5

La langue de l’enseignement préscolaire, de l’enseignement primaire et de l’enseignement secondaire est le hongrois ainsi que la langue des minorités nationales et ethniques. Les enfants et les élčves appartenant ŕ une minorité nationale ou ethnique peuvent recevoir un enseignement maternel dans leur langue maternelle, ainsi que ŕ la fois dans leur langue maternelle et en hongrois. L’enseignement peut avoir lieu, en tout ou en partie, dans une autre langue.

Article 18

2) Si l’enseignement préscolaire, l’enseignement scolaire et l’enseignement dans un établissement d’enseignement se déroulent exclusivement dans une langue minoritaire, ou si plus de la moitié des élčves font leur apprentissage dans deux langues le langue minoritaire et le hongrois —, la personne qui parle la langue de la minorité peut se voir confier une mission de direction. Dans les męmes conditions, la préférence devrait ętre donnée ŕ ceux qui appartiennent ŕ une minorité nationale ou ethnique.

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

16/A. cikk

1) A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feltételek szerint hozható létre az alapfokú és a középfokú oktatás szakaszának követelményeihez kapcsolódóan a nemzetiségi nyelv és a nemzetiségi népismeret oktatása céljából.

2) A kiegészítő nemzetiségi óvoda a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feltételek szerint hozható létre az óvodai nevelés alapprogramjában foglaltak figyelembevételével a nemzetiségi nyelv és kultúra ápolásának céljából.

Loi CXC de 2011 sur l'instruction publique nationale

Article 16/A

1) Une école complémentaire d'enseignement de la langue d'une nationalité peut ętre créée conformément aux conditions spécifiées dans la Loi sur les droits des nationalités en relation avec les exigences des cycles d'enseignement primaire et secondaire aux fins de l'enseignement de la langue de la nationalité et des connaissances populaires nationales.

2) Un jardin d'enfants d'une nationalité complémentaire peut ętre créée conformément aux conditions spécifiées dans la Loi sur les droits des nationalités, en tenant compte des dispositions du programme de base de l'enseignement maternel dans le but de nourrir la langue et la culture de la nationalité.


 

Magyar Reklámetikai Kódex (2015)

6.cikk

Az anyanyelv védelme

1) A reklám szövege nem jeleníthető meg oly módon, hogy az – akár összhatásában, akár idegen nyelvű elemek alkalmazásával – a magyar nyelv alapvető szabályait sértse.

2) A jogszabályok szerint közzétehető idegen nyelvű reklámoknál a használt idegen nyelvet ugyanolyan védelem illeti meg, mint a magyar nyelvű reklámoknál a magyar

Code hongrois de la publicité (2015)

Article 6

Protection de la langue maternelle

1) Le texte de l'annonce publicitaire ne doit pas ętre affiché de maničre ŕ violer les rčgles fondamentales de la langue hongroise, que ce soit dans son effet global ou en utilisant des éléments dans une langue étrangčre.

2) Dans le cas d'annonces en langue étrangčre pouvant ętre publiées conformément ŕ la loi, la langue étrangčre employée a droit ŕ la męme protection que dans le cas d'annonces en langue hongroise.

2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról

14. cikk

3c)
A nem magyar nyelven kiállított okirat - az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak kivételével, vagy ha e törvény, illetve az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

46. cikk

1)
A nemzetiséghez tartozó személy

a) kérheti gyermeke családi nevének a nemzetiségi nyelv szabályainak megfelelő anyakönyvezését, és gyermekének az adott nemzetiségnek megfelelő utónevet adhat,

b) kérheti az anyakönyvezett utóneve helyett az annak megfelelő nemzetiségi utónév bejegyzését,

c) kérheti az anyakönyvezett családi neve helyett az adott nemzetiségi nyelv szabályai szerint képzett családi név bejegyzését, és

d) kérheti, hogy a családi és utónevét, illetve gyermeke családi és utónevét az adott nemzetiségi nyelven is bejegyezzék.

5) Az országos nemzetiségi önkormányzat az általa összeállított és vezetett nemzetiségi utónévjegyzéket a honlapján teszi közzé, amely tartalmazza

a) a magyar anyakönyvbe bejegyezhető nemzetiségi utónevet,

b) azt a tényt, hogy az adott nemzetiségi utónév női vagy férfi név,

c) a nemzetiségi utónevet a nemzetiségi nyelv betűivel,

d) ha a nemzetiségi utónév a magyar ábécében nem szereplő betűt tartalmaz, annak a magyar ábécé betűivel való átírását,

e) - amennyiben van - a nemzetiségi utónév magyar megfelelőjét.

Loi I de 2010 sur la procédure d’état civil

Article 14

3c)
Les documents émis dans une langue autre que le hongrois ne sont recevables que s’ils sont accompagnés d’une traduction certifiée conforme en hongrois, sauf dans les cas prévus par une loi de l’Union européenne de portée générale directement applicable ou sauf par disposition contraire de la présente loi ou d'une la législation relative ŕ ce type de cas.

Article 46

1)
Tout membre appartenant ŕ une nationalité peut:

a) demander que le nom de famille de son enfant soit enregistré conformément aux rčgles de la langue de sa nationalité et donner ŕ son enfant un prénom correspondant ŕ cette nationalité,

b) demander l’enregistrement du prénom de la nationalité correspondant au lieu de son prénom enregistré;

c) demander l’enregistrement d’un nom de famille formé conformément aux rčgles de la langue de sa nationalité au lieu du nom de famille enregistré, et

d) demander que les nom et prénom de famille, ainsi que les prénom et nom de l’enfant soient inscrits dans la langue de cette nationalité.

5) L’autonomie de la minorité nationale publie sur son site Web la liste des prénoms de nationalité établie et tenue ŕ jour par elle, qui doit contenir:

a) le prénom de la nationalité qui peut ętre inscrit au registre de l’état civil hongrois;

b) le fait que le prénom de nationalité est un prénom féminin ou masculin;

c) le prénom de la nationalité avec l'alphabet de la langue de nationalité;

d) si le nom de famille de la nationalité contient une lettre non incluse dans l'alphabet hongrois, sa translittération en utilisant les lettres de l'alphabet hongrois;

e) l'équivalent hongrois du nom de famille de la nationalité, le cas échéant.

2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról

9/A. cikk

A polgármester-választáson és a települési önkormányzat képviselő-testülete tagjainak választásán nemzetiségi jelöltnek minősül a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti nemzetiségi szervezet jelöltje - vagy több, azonos nemzetiséget képviselő nemzetiségi szervezet által állított közös jelölt -, ha

a) a nemzetiségi névjegyzékben szerepel,

b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, továbbá a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt más nemzetiség nemzetiségi jelöltje, továbbá

c) nyilatkozatot tesz arról, hogy

c.a) a nemzetiség képviseletét vállalja,

c.b) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.

Loi L de 2010 sur l’élection des représentants
des collectivités locales et des maires

Article 9/A

Lors des élections municipales et des membres du conseil municipal, un candidat ŕ une organisation d'une nationalité au sens de la Loi sur les droits des nationalités ou un candidat commun présenté par plusieurs organisations de nationalité représentant la męme nationalité est considéré comme candidat ŕ la nationalité :

a) s'il est inscrit au registre de la nationalité;

b) s'il n’y a pas eu de candidats nationaux d’une autre nationalité aux deux précédentes élections générales des conseillers locaux et des maires et des conseillers issus des minorités, ainsi qu’aux élections partielles suivantes, et

c) s'il fait une déclaration selon laquelle:

c.a) il s’engage ŕ représenter la nationalité;

c.b) s'il parle la langue de la communauté ethnique et connaît sa culture et ses traditions.

2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről

40. cikk

1) Ha a központi államigazgatási szerv alaptevékenysége körében felsőfokú iskolai végzettségű pályakezdő kormánytisztviselőt kíván alkalmazni, a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséhez a 39. §-ban meghatározott feltételeken túlmenően a kormánytisztviselőnek angol, francia vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával kell rendelkeznie. Ha a központi államigazgatási szervnél betöltendő munkakör ellátásához az előbbiekben felsoroltakon kívül más idegen nyelv használata szükséges, akkor az e nyelvből meglévő, államilag elismert nyelvvizsgát az angol, francia vagy német nyelvből meglévő nyelvvizsga helyett alkalmazási feltételnek kell tekinteni.

141. cikk

1) Ha a kormánytisztviselő olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges, idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.

2) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

3) A képzés nyelve szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is komplex felsőfokú (Cl) nyelvvizsgának minősül a kormánytisztviselő külföldön szerzett felsőfokú végzettsége és közigazgatási tárgyú szakképzettsége, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzési, illetve vezetőképzési végzettsége, ha a képzés időtartama az egy évet eléri vagy meghaladja.

4) Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és munkaköröket a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

5) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként

a) komplex felsőfokú (Cl) nyelvvizsga esetében az illetményalap 50%-a, a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 25-25%-a;

b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében az illetményalap 30%-a, a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 15-15%-a.

6) A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az angol, francia, német, arab, kínai és orosz nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként

a) komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga esetében az illetményalap 100%-a,

b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében az illetményalap 60%-a,

c) komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga esetében az illetményalap 15%-a.

7) Ha a kormánytisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, az (5) bekezdésben foglalt komplex nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra.

8) Ha a kormánytisztviselő ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult. Ha ugyanazon idegen nyelvből különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, alap- és középfok esetén az illetményalap 20%-ának, közép- és felsőfok esetén az illetményalap 40%-ának megfelelő mértékű pótlékra jogosult.

9) Ha az államigazgatási szerv - kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát - tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a kormánytisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

10) A 40. § (1) bekezdésében előírt idegennyelv-ismerethez kötött munkaköröket a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

207. cikk

2) Az (1) bekezdéstől eltérően kormányzati ügykezelői munkakörre kormányzati szolgálati jogviszony - a jogszabály által meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső ügykezelői mukaköröket, valamint az ügykezelői osztályvezetői kinevezés esetét kivéve -

a) a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel, valamint

b) az Európai Szociális Kartáról szóló megállapodásban résztvevő államok állampolgárával

is létesíthető, ha a feladatkör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel rendelkezik.

241. cikk

2)
Az (1) bekezdéstől eltérően közszolgálati ügykezelői munkakörre közszolgálati jogviszony - a jogszabály által meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső ügykezelői munkaköröket, valamint az ügykezelői osztályvezető esetét kivéve -

a) a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel, valamint

b) az Európai Szociális Kartáról szóló megállapodásban részt vevő államok állampolgárával

is létesíthető, ha a feladatkör ellátásához szükséges mértékű magyarnyelv-ismerettel rendelkezik.

Loi CXCIX de 2011 sur les fonctionnaires

Article 40

1) Si l’administration centrale de l’État a l’intention d’employer un fonctionnaire ayant un niveau d’enseignement supérieur dans le cadre de son activité principale, pour entrer dans la fonction publique, outre les conditions énoncées ŕ l’article 39, le fonctionnaire doit réussir un examen linguistique reconnu par l’État en anglais, en français ou en allemand. Si l’usage d’une langue étrangčre autre que celles énumérées ci-dessus est requise pour l’exercice d’un emploi dans l’administration centrale, l'examen linguistique reconnu par l’État dans cette langue est considéré comme une condition d’emploi au lieu de l'examen existant en anglais, en français ou en allemand.

Article 141

1) Si le fonctionnaire de l'État occupe un poste dans lequel l'usage d'une langue étrangčre est requise, il a droit ŕ une allocation de langue étrangčre.

2) La connaissance d'une langue étrangčre doit ętre prouvée par un certificat attestant le résultat d'un examen linguistique reconnu par l'État ou un document équivalent.

3) Męme en l’absence d’un examen linguistique reconnu par l’État en termes de langue de formation, le diplôme d’un fonctionnaire de l’enseignement supérieur (CI) ŕ l’étranger et son diplôme dans les matičres administratives, ou la formation continue ou de gestion d’un spécialiste complémentaire sont considérés comme des examens linguistique complexes si la durée de la formation atteint ou dépasse un an.

4) Les langues et les emplois donnant droit ŕ l'allocation de langue étrangčre sont déterminés par l'employeur.

5) Le montant de l'allocation par examen linguistique est:

a) dans le cas d'un examen linguistique complexe de niveau supérieur (Cl), de 50 % de la base salariale et, dans le cas d'un examen linguistique oral ou écrit, de 25%-25 % ;

b) dans le cas d'un examen linguistique de niveau intermédiaire complexe (B2), de 30% de la base salariale et, dans le cas d'un examen linguistique oral ou écrit, de 15%-15%.

6) Contrairement aux paragraphes 4 et 5, pour les langues anglaise, française, allemande, arabe, chinoise et russe, le supplément est soumis au droit de la matičre, dont le montant est par examen linguistique:

a) dans le cas d'Un examen linguistique complexe de niveau supérieur (C1), de 100% de la base salariale

b) dans le cas d'un examen `linguistique de niveau intermédiaire complexe (B2), de 60% de la base salariale;

c) dans le cas d'un examen linguistique de niveau de base complexe (B1, de 15% de la base salariale.

7) Si le fonctionnaire du gouvernement réussit un examen linguistique oral ou écrit dans les langues étrangčres spécifiées au paragraphe 6, il a droit au supplément linguistique selon le montant précisé pour l'examen linguistique complexe inclus au paragraphe 5.

8) Si le fonctionnaire est titulaire d'un examen linguistique du męme type dans la męme langue étrangčre, mais d'un niveau différent, il a droit ŕ une indemnité plus élevée. S'il réussit des examens linguistiques de différents types et niveaux dans la męme langue étrangčre, il a droit ŕ une indemnité égale ŕ 20% de la base salariale dans le cas des diplômes de base et intermédiaires, et ŕ 40% de la base salariale dans le cas des diplômes intermédiaires et avancés.

9) Si l'organisme administratif de l'État, ŕ l'exception de l'examen linguistique de niveau supérieur, fournit un soutien financier pour l'obtention de l'examen linguistique sur la base d'un contrat d'études, le fonctionnaire de l'État n'a pas droit ŕ l'allocation de langue étrangčre visée au paragraphe 6 jusqu'ŕ ce que le montant combiné de l'allocation mensuelle ait atteint le montant de l'aide financičre versée sur la base du contrat d'études.

10) Les postes de travail requis pour la connaissance d'une langue étrangčre conformément ŕ l'article 40.1 sont établis par le titulaire des pouvoirs de l'employeur.

Article 207

2) Contrairement au paragraphe 1, une relation de service gouvernemental pour le poste de gestionnaire de dossier de l'État, sauf pour les postes de gestion de dossier soumis au contrôle de la sécurité nationale définis par la loi, et dans le cas de la nomination d'un chef de service de gestion de dossier:

a) avec une personne jouissant du droit de libre circulation et de séjour conformément ŕ la loi distincte; et

b) avec un citoyen des États participant ŕ l'accord sur la Charte sociale européenne;

peut également ętre retenue si elle possčde une connaissance suffisante de la langue hongroise pour exercer ses fonctions.

Article 241

2) Contrairement au paragraphe 1, le poste de gestionnaire de dossier de la fonction publique est une relation juridique de la fonction publique, ŕ l'exception des postes de gestionnaire de dossier soumis au contrôle de la sécurité nationale défini par la loi, ainsi que le cas du chef de service gestionnaire de dossier :

a) avec une personne jouissant du droit de libre circulation et de séjour conformément ŕ la loi distincte; et

b) avec un citoyen des États participant ŕ l'accord sur la Charte sociale européenne;

peut également ętre retenue si elle possčde une connaissance suffisante de la langue hongroise pour exercer ses fonctions.

Az Országgyűlés Hivatala Szervezeti
és Működési Szabályzata (2022)

15. cikk

A Tájékoztatási és Iromány-nyilvántartó Főosztály

db) általános tájékoztatást nyújt az Országgyűlés működésével kapcsolatos kérdésekről az Országgyűlés angol nyelvű honlapján keresztül,

Rčglement d'organisation et de fonctionnement
du Bureau du Parlement (2022)

Article 15

Le Département de l'information et de l'enregistrement des documents:

db) fournit des informations générales sur les questions liées au fonctionnement du Parlement via son site Internet en anglais.

2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról
és a tömegkommunikációról

14. cikk

A vallási, hitbeli vagy más világnézeti meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások médiaszolgáltatásban történő bemutatása előtt a nézők vagy hallgatók figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.

22 cikk

1)
A 20-21. §-ban meghatározott előírások nem vonatkoznak

a) a kizárólag reklámozásra és televíziós vásárlás közzétételére szolgáló médiaszolgáltatásra,

b) a kizárólag a médiaszolgáltatót, vagy annak más médiaszolgáltatását reklámozó médiaszolgáltatásra,

c) arra a médiaszolgáltatásra, amely kizárólag az Európai Unió tagállamainak nyelveitől eltérő nyelven közvetíti szolgáltatását; ahol a műsorszámok a műsoridő jelentős részében ilyen nyelven vagy nyelveken kerülnek közzétételre, ott az előírásokat a műsoridő adott részére nézve nem kell alkalmazni,

38 cikk

3) A JBE lineáris médiaszolgáltató a digitális műsorterjesztéssel terjesztett valamennyi médiaszolgáltatása során köteles biztosítani, hogy a 19 óra és 23 óra között közzétett, eredetileg nem magyar nyelven készített filmalkotások és filmsorozatok legalább egynegyede eredeti nyelven, magyar felirattal is elérhető legyen, ideértve a 23 óra előtt elkezdődő, de azt követően véget érő műsorszámokat is.

39 cikk

2) Az országos audiovizuális médiaszolgáltató - amennyiben előző naptári évi átlagos közönségaránya az 1%-ot meghaladja - köteles biztosítani, hogy - a televíziós vásárlási műsorablak, reklám és a műsorelőzetesek kivételével - valamennyi műsorszáma magyar nyelvű felirattal - például teletext szolgáltatáson keresztül - vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen.

3)
A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem vonatkozik az eredeti nyelven elérhetővé tett műsorszámokra, ide nem értve a 99. § (2) bekezdése alapján közzétett műsorszámokat.

83 cikk

1) A közszolgálati médiaszolgáltatás célja:

a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni,

b) a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása,

g) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele,

96 cikk

A Kódexben [Közszolgálati Kódex] egyebek mellett szabályozni lehet:

d) az anyanyelvi kultúra ápolásának szempontjait,

99 cikk

1) Valamennyi, Magyarország által elismert nemzetiség jogosult kultúrájának és anyanyelvének ápolására, az anyanyelvén való rendszeres tájékoztatásra a közszolgálati médiaszolgáltatásban közzétett önálló műsorszámok közzététele útján.

2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a közszolgálati médiaszolgáltató országos, illetve - a nemzetiség földrajzi elhelyezkedésének figyelembevételével - helyi médiaszolgáltatásban, a nemzetiség igényeinek megfelelő műsorszámokkal, audiovizuális médiaszolgáltatásban szükség szerint feliratozással vagy többnyelvű közzététellel teljesíti.

3) A nemzetiségek országos önkormányzatai - ennek hiányában országos szervezetei - a közszolgálati médiaszolgáltatónál rendelkezésükre álló műsoridő felhasználásának elveit önállóan határozzák meg. Ezen elveket - melyek nem érinthetik a műsorszám tartalmát és a műsorszerkesztést - a közszolgálati médiaszolgáltató köteles figyelembe venni.
_____

JBE = elentős befolyásoló erővel

Loi CLXXXV de 2010 sur les services de médias
et la communication de masse

Article 14

Les téléspectateurs ou les auditeurs doivent ętre avertis ŕ l’avance de la diffusion d'images ou d'effet sonores dans les services de médias, qui pourraient heurter les croyances ou convictions religieuses, ou idéologiques d’une personne, ou qui sont violents ou autrement dérangeants.

Article 22

1) La réglementation définie aux art. 20-21 ne s'appliquent pas:

a) pour le service de médias exclusivement pour la publicité et la publication de télé-achat;

b) pour les services de médias faisant exclusivement la promotion du fournisseur de services de médias ou d'autres services de médias;

c) pour les services de médias qui diffusent uniquement ses services dans une autre langue que celles des États membres de l'Union européenne; lorsque des émissions sont publiées dans ces langues pour une partie substantielle des émissions, les dispositions ne s’appliquent pas ŕ cette partie du temps d’antenne;

Article 38

3) Dans tous ses services de médias distribués par radiodiffusion numérique, le fournisseur de services de médias linéaires JBE veille ŕ ce qu’au moins un quart des śuvres cinématographiques et des séries de films produites ŕ l’origine dans une autre langue que le hongrois publiées entre 19 heures et 23 heures soient également disponibles dans la langue originale sous-titrée en hongrois, y compris les émissions qui commencent avant 23 heures, mais se terminent aprčs.

Article 39

2) Le fournisseur national des services de médias audiovisuels - si sa part d'audience moyenne au cours de l'année civile précédente dépasse 1 % est tenu de veiller ŕ ce que ŕ l'exception de la fenętre de télé-achat, de la publicité et des bandes-annonces toutes ses émissions soient sous-titrées en hongrois,  par exemple via un service de télétexte ou avec interprétation dans la langue des signes, lequel devrait également ętre disponible.

3) L’obligation prévue au paragraphe 2 ne s’applique pas aux émissions mises ŕ la disposition dans la langue originale, ŕ l’exclusion des émissions publiées conformément au paragraphe 2 de l’article 99.

Article 83

1) L'objectif du service public des médias :

a) est de fournir un service médiatique complet au sens social et culturel, qui vise ŕ atteindre autant de couches sociales et de groupes et d'individus culturellement distincts que possible;

b) est de former et d'enrichir l’identité nationale, communautaire et européenne, la culture et la langue hongroises;

g) est de répondre aux besoins culturels des Hongrois d'outre-frontičres, de promouvoir la préservation de leur identité nationale et de leur langue maternelle, de permettre un contact spirituel avec la patrie;

Article 96

Entre autres choses, le Code [Code la fonction publique] peut réglementer :

d) les aspects de la promotion de la culture de la langue maternelle,

Article 99

1) Toutes les nationalités reconnues par la Hongrie ont le droit de cultiver leur culture et leur langue maternelle et de recevoir des informations réguličres dans leur langue maternelle grâce ŕ la diffusion d'émissions indépendantes publiées dans les médias de service public.

2) Le fournisseur de médias de service public doit s'acquitter de la tâche spécifiée au paragraphe 1 dans le cadre d'un service de médias national ou compte tenu de la situation géographique de la nationalité local, avec des émissions adaptées aux besoins d'une nationalité, dans un service de médias audiovisuels avec des sous-titres ou une publication multilingue si nécessaire.

3) Les administrations nationales des nationalités , ŕ défaut, leurs organisations nationales, déterminent indépendamment les principes de répartition du temps d'antenne mis ŕ leur disposition par le fournisseur de médias de service public.
Le fournisseur de médias de service public doit tenir compte de ces principes, qui ne peuvent affecter le contenu d'une émission et le montage de celle-ci.
______

JBE = ayant une influence significative.

2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak
alapvető szabályairól

11. cikk

Magyarországon közszolgálati médiaszolgáltatás működik a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a nemzeti, családi, etnikai, vallási közösségek megőrzése és megerősítése, a magyar és a nemzetiségi nyelvek és kultúra ápolása, gazdagítása, az állampolgárok tájékozódási és kulturális igényeinek kielégítése céljából.

16. cikk

A médiatartalom nem sértheti az alkotmányos rendet.

17. cikk

1) A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely vallási közösség vagy ezek bármely tagja elleni - a közösséghez tartozása miatt történő - gyűlölet keltésére vagy erőszakra uszításra.

2) A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely vallási közösség kirekesztésére.

20. cikk

1)
A médiatartalomban megjelenő kereskedelmi közleménynek könnyen felismerhetőnek kell lennie.

2) A médiatartalomban megjelenő reklámnak más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie.

3) A burkolt kereskedelmi közlemény médiatartalomban történő közzététele tilos.

4) Médiatartalomban közzétett kereskedelmi közlemény nem alkalmazhat tudatosan nem észlelhető technikákat.

5) Médiatartalomban nem tehető közzé vallási vagy világnézeti meggyőződést sértő kereskedelmi közlemény.

6) A médiatartalomban közzétett kereskedelmi közlemény nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra.

[...]

Loi CIV de 2010 sur la liberté de la presse et les rčgles fondamentales
du contenu des médias

Article 11

En Hongrie, un service de médias de service public opčre dans le but de préserver et de renforcer l'identité nationale et l'identité européenne, les communautés nationales, familiales, ethniques et religieuses, de nourrir et d'enrichir les langues et la culture hongroises et ethniques, et de satisfaire les besoins des citoyens en matičre d'information et de culture.

Article 16

Le contenu médiatique ne doit pas violer l’ordre constitutionnel.

Article 17

1) Le contenu des médias ne doit pas ętre employé pour inciter ŕ la haine ou ŕ la violence contre une nation, une communauté, une minorité nationale, ethnique, linguistique et autre, ni contre une majorité, ainsi que contre une communauté religieuse ou l'un de ses membres en raison de son appartenance ŕ cette communauté.

2) Le contenu des médias ne doit pas ętre de nature ŕ exclure une nation, une communauté, une minorité nationale, ethnique, linguistique et autre, ni une majorité, ainsi qu'une communauté religieuse.

Article 20

1) Les annonces commerciales apparaissant dans le contenu des médias doivent ętre facilement reconnaissables.

2) La publicité apparaissant dans le contenu médiatique doit pouvoir ętre distinguée des autres contenus médiatiques.

3) La publication de l'annonce commerciale déguisée dans le contenu des médias est interdite.

4) Une annonce commerciale publiée dans un contenu médiatique ne peut pas utiliser consciemment des techniques indétectables.

5) Les annonces commerciales qui offensent les croyances religieuses ou idéologiques ne peuvent pas ętre publiées dans le contenu des médias.

6) Les annonces commerciales publiées dans les contenus médiatiques ne doivent pas inciter ŕ des comportements préjudiciables ŕ la santé, ŕ la sécurité et ŕ l'environnement.

[...]

   

   

   

 

Derničre mise ŕ jour: 08 févr. 2023

 
Page précédente

 

Hongrie

 Accueil: aménagement linguistique
dans le monde